Őrségi szállás reneszánsz beütéssel
Amikor azt a veleméri parasztházat megvettük, amelyikből a most üzemelő Cserépmadár szállást kialakítottuk, akkor a meglévő pincelejárót le kellett bontanunk, mert méltatalanul egyszerű és elhasználódott volt. Amit a helyére csináltunk, az meg - mint idővel kiderült - egy firenzei reneszánsz palota kovácsoltvas remekének a kései leszármazottja. Az igazi meglepetés az lett, hogy ezzel a reneszánsz-utánzással csupán az őrségi parasztság évszázados hagyományát követtük.
1. ábra. A pinceajtó egy itáliai reneszánsz kovácsmunka valamelyest átköltött koppintása
Amikor az őrségi parasztház felújítására készültem, nyitott szemmel jártam szép Budapestünk utcáit és lerajzoltam azt, ami megtetszett. Így jártam el a Blaha Lujza tér egyik kovácsoltvas korlátjánál is, amely a Bánki Donát főiskola homlokzatát díszíti vagy százvalahány éve. Ebből a rajzomból csináltam egy tervet, ami ezáltal a hieroglifikus Jóságos Egy úr mondatjelévé vált. Ezt aztán egy Bajánsenyén házat építő derék osztrák kovács sikeresen vasba rögzített (1. ábra). Mivel ez volt az első magyarországi munkája, csak egy jelképes árat kért el érte. Isten tartsa meg a jó szokását!
Az évek szálltak, a porta meg a folyamatos munkának köszönhetően egyre csinosodott. Idővel aztán akadt olyan szállóvendégem is, aki nem értett egyet ezzel a másolással. Igaz, ő nem a kovácsoltvasba kötött bele, hanem a Boronaház színezésébe (2. ábra), mondván, hogy a parasztházakat fehérre kell meszelni.
A fehérre meszelés felvetése általában jogos a magyar parasztházakra nézve és engem is emlékeztetett a két nagyszülői házra (Biharkeresztesen és Kőrösszakálban), amelyek valóban gondosan fehérre voltak festve. Az őrségi házak azonban - a jómódjuknak köszönhetően? - kilógtak ebből a sorból és nem fehérek voltak, hanem színesek. Ezt írja U Nagy Gábor őrségi építész is a régi őrségi házakról írt kötetében. Bárki ellenőrizheti, aki végigjárja a környék falvait. Azokon a házakon, amelyeket a felépítésük óta, tehát vagy száz éve nem meszeltek újra, a leggyakoribb az a színpáros, amelyet a 2. ábrán is lehet látni. A budapesti palotákról vették ezt a színvilágot, vagy a monarchia városaiban általánosan elterjedt ízlést követték? Úgy gondolhatták, hogy ha a városiaknak jut erre a gazdagabb színvilágra, akkor az őrségi parasztok sem maradnak le. Az pedig nyilvánvaló, hogy a pesti Nagykörút reneszánsz palotáinak tervezői a házak színezését is Itáliából hozták. S valóban, például Róma tele van hasonlóképpen színezett régi épületekkel. Mindebből az a fontos a cikkünk számára, hogy az őrségi parasztság fogékony volt a reneszánsz világ egyes eredményeinek átvételére s nem követünk el túl nagy stílustörést, ha ezt a hagyományt esetenként folytatjuk.
3. ábra. A pincelejáró
Video a szállásról és környezetéről
06(20)534-2780
cserepmadar@gmail.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése